Biblia tükröm-tükröm

2025.09.17. – Kulcsszavak: külső, Isten dicsősége, elmélyülő  –  

„A leány szép termetű és szép ábrázatú volt […] harmadnapon Eszter felöltözött királynői ruhájába” (Eszter 2,7 és 5,1)

Mondják, hogy a jó keresztény nő nem törődik a külsejével, nem számít neki az ékszer, a ruházat vagy a haja. Legyen egyszerű és szerény. Erre kinyitjuk Eszter könyvét és mit olvasunk? A királynak szánt lányokat 12 hónapig készítik fel mirtuszolajjal, illatszerekkel és más női szépítőszerekkel. Eszter ugyan már azelőtt is igen szép teremtés lehetett, hiszen a szövegben többször is azt olvassuk, hogy „mindenkinek tetszett, aki csak látta őt” (2:15).

Nézzünk körbe a barátaink és rokonaink között, hogy ki mindenkinek szoktuk dícsérni a kinézetét. Vagy vessünk egy pillantás a természetre: hányszor állt már el a lélegzetünk egy csodálatos táj láttán?

Ha a teremtett világ szépsége nem lenne elég, a 2Móz 31. fejezete is rávilágít arra, hogy Istennek fontos az esztétikum: a szent hajlék építésekor néhány férfinak, akiket szó szerint említ az Írás, megad az Úr minden szükséges tudást ahhoz, amit „aranyból, ezüstből és rézből kell csinálni, és tudjon foglalatba való köveket vésni, fát faragni és mindenféle munkát végezni.” (31:4-5) Megtehette volna azt is, hogy csak annyit mond: „Mózi, elég egy fehér vászon három cölöpre kifeszítve, úgysem a díszt nézitek, remélem”. De nem, Ő külön megadja annak a lehetőségét, hogy az ember valami gyönyörűt alkosson Istenének tiszteletére. Sőt, a bölcsességet, értelmet és a tudást megelőzi, hogy az Úr saját lelkével tölti be ezeket a derék mesterembereket a munka elvégzéséhez. Milyen szép is ez, hogy olyan Istenünk van, akinek fontos a magával ragadó kinézet és fel is tudja azt használni a művében.

Eszter esetében is így volt. Ugyan az egész könyvben egyszer sem hangzik el Isten neve, mégis érezni, hogy végig az Úr irányítja az eseményeket, amihez a szereplők odafigyelése is szükséges. Ha Eszter elhanyagolta volna a teremtésekor kapott szép termetét és ábrázatát, és nem készült volna fel böjttel és a szép ruhával, hogy királyi férjét megtisztelje vele, valószínűleg nem járt volna sikerrel kockázatos küldetése.

Mi sem tehetjük meg, hogy ne ápoljuk külsőnket mondván „minek az, a Jóisten úgyis csak a belsőnket nézi”, hiszen az Úrtól kapott ajándékokat meg kell becsülnünk – ezek közé pedig a külsőnk és a kinézetünk is beletartozik. Törődjünk vele úgy, hogy az Isten dicsőségét szolgálja!

_  _  _

Mit gondolsz, miért nem tudunk sokszor kibékülni a külsőnkkel? Vagy ellenkezőleg, miért fordítunk túl sok energiát rá?

Ha úgy gondolsz a külsődre, mint egy Istentől kapott ajándékra, ami rád bízatott, min változtatnál a kinézeteddel kapcsolatos hozzáállásodban?

Van olyan művészet vagy alkotásos tevékenység, amit szívesen csinálsz? Hogyan tudná az Isten dicsőségét szolgálni?