Ábrahám hite – ötödik rész

2025.12.31. – Kulcsszavak: értelem, érzelem, hit, elmélyülő  –  

„Amikor Abrám kilencvenkilenc éves volt, megjelent Abrámnak az Úr, és ezt mondta neki: Én vagyok a Mindenható Isten. Járj színem előtt, és légy feddhetetlen! Megajándékozlak szövetségemmel, és nagyon-nagyon megszaporítom utódaidat. Ekkor Abrám arcra borult, Isten pedig így szólt hozzá: Ez lesz az én szövetségem veled: Sok nép atyja leszel! Nem neveznek többé Abrámnak, hanem Ábrahám lesz a neved, mert sok nép atyjává teszlek. Nagyon-nagyon megszaporítom utódaidat, népeket támasztok belőled, királyok származnak tőled. Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. Mert Istened leszek, és utódaidnak is. Neked és utódaidnak adom a földet, ahol jövevény vagy, Kánaán egész földjét birtokul örökre, és Istenük leszek.” (1Móz 16,1-3)

Abrám helyett Ábrahám. Sok nép atyjává leszel. Bár több mint két évtized telt el Ábrahám történetében az első szövetségkötéshez képest és Ábrahám bukását is jó évtized követte, Isten nem feledkezett meg szövetségéről. Nem neki van szüksége most sem a szövetség megújítására, hanem Ábrahámnak. Ő erre mindig kész, ezért élhetünk az újszövetségben, ezért lehet személyes kapcsolatunk Istennel.

Minket a történések, a várakozás és a bizonytalanság megviselnek. Ábrahámnak is éveket kellett szenvednie a várakozásban. Nem tudunk sokat gondolatairól, érzéseiről, ebbe az ige nem avat be, mint például Dávid esetében. Egy-egy utalás mégis nagyon beszédes. Keserűen jegyzi meg Istennek: Bárcsak Izmael életét oltalmaznád! De Isten ezt mondta: Nem! Sára, a feleséged szül neked fiút, akit Izsáknak fogsz nevezni. Emlékszünk még, hogy az előző fejezetben felesége hogy fogalmazott? Menj hát be a szolgálóleányomhoz: talán az ő révén lesz fiam!

Ösztöneink, zsigeri gondolkodásunk, megszokásaink nem a hitre állnak rá. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy nem a hit embereiként születünk, a gyakorlatban hívővé még a megtérésünk sem tesz. Isten igazzá nyilvánította Ábrahámot, sőt új nevet is adott neki. Ezen túlmenően Isten a szövetség megújítására és fenntartására is hajlandó. Kész újra és újra megismételni ígéreteit. Kész még közelebb jönni, még inkább képessé tenni bennünket arra, hogy higgyünk a nem látható dolgok beteljesülésében. Hívővé csak a szövetség megélésében válhatunk.

Nagyon nehéz érzelmi és szellemi állapot az, amikor egy helyzet lehetetlenségét látjuk, saját bőrünkön tapasztaljuk. Az elsorvadt méh újra képes legyen életet adni, hogy egy öregember ismét lehet nemzőképes. Igen mindezek lehetetlenek nekünk, emberek számára. Nem is tudjuk felfogni, hogy az adott helyzetben mikor és hogyan lesz változás.

Nyugodtan valljuk meg a hitre való alkalmatlanságunkat. A hitbeli látásra, lelki vakságunkra csak Istennek van gyógyírja. Ábrahám kész volt hinni Istennek, de nem találta a mikéntjét, a most hogyanját. Kellett Isten közbelépése, a szövetség megújítása annak érdekében, hogy Ábrahám továbbléphessen. Ezt olvashatjuk: Ezután fogta Ábrahám a fiát, Izmaelt meg a házában született vagy pénzen vásárolt összes szolgáját, Ábrahám háza népéből az összes férfit, és körülmetélte szeméremtestük bőrét még azon a napon, ahogyan meghagyta neki Isten.

Egy konkrét kérés, egy konkrét lépés az ismeretlen megvalósulása felé, egy lépés a hit útján. Ábrahám nem tud többet tenni. Isten azt mondja: Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszaterelem, a sérültet bekötözöm, a gyengét erősítem. (Ezékiel 34,16)

_  _  _

Hogyan kezdesz újat, újítod meg kapcsolatod Istennel?

Vedd számba lehetetlennek tűnő helyzeteidet. Melyik érint meg leginkább?

Mered hinni, hogy a leglehetetlenebb helyzeteket is Isten elé viheted? Van bátorságod Isten elé vinni, megvalósulását rábízni?