Hit által 6. – A hit engedelmessé tesz

2026.08.05. – hit, engedelmesség, Isten hűsége, elmélyülő  –  

„Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívta Isten, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy. Hit által költözött át az ígéret földjére, mint idegenbe, és sátrakban lakott Izsákkal és Jákóbbal, ugyanannak az ígéretnek az örököseivel. Mert várta azt a várost, amelynek szilárd alapja van, amelynek tervezője és alkotója az Isten. Hit által kapott erőt arra is, hogy a meddő Sárával nemzetséget alapítson, noha már idős volt, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. Ezért attól az egy embertől, aki már közel volt a halálhoz, származtak olyan sokan, mint az ég csillagai és mint a tenger partján a föveny, amely megszámlálhatatlan. Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek.” (Zsid 11,8-13)

Az előző részt egy kérdéssel zártuk: De hogyan kaphatok visszaigazolást hitem helyességéről? Talán ez foglalkoztat minket leginkább a nehéz hitkérdésekben. Nem látható dolgok létéről kellene meggyőződnöm és a remélt dolgok bekövetkezését kellene várnom. Eszünk, szívünk, érzéseink folyamatosan visszavisznek a hogyan és a miért kérdéseire.

A Zsidókhoz írt levélnek ez a fejezete figyelmünket folyamatosan a Kire szeretné irányítani. Hitünkből fakadó megértés, cselekedet, erő és bizonyosság ugyanis csak ebből fakadhat. Ábrahám története különösen is jól szemlélteti azt, hogy az elhívás és az ígéret beteljesülésére a hogyan és a miért nem tud választ adni, nem tudjuk elképzelni, hogy Isten hogyan viszi véghez, teljesíti be ígéretét.

Biztos vagyok abban, hogy Isten nem néz minket butának, aki ne tudná megérteni azt, hogy miként fog majd ígérete bekövetkezni. Nem az értelmi képességeinkkel van a baj. Úgy gondolom, hogy a tőle való eltávolodottságunk olyan messzi földre juttatott bennünket, hogy terveit fel sem vagyunk képesek fogni. A felé vezető úton, a hit útján, a gondolkodásunknak is kell változni, hogy újra egységben lehessünk vele, a láthatók mellé a láthatatlanok is társuljanak.

A hitünk dinamikus dolog, folyamatosan alakuló, alakító, életformáló erő. Ábrahám is elindult, nem tudva, hova megy: „Mert várta azt a várost, amelynek szilárd alapja van, amelynek tervezője és alkotója az Isten.” De azt is olvashatjuk: „Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek.”

A láthatókat kereső szemeinknek ez a mondat végképp felfoghatatlan és elfogadhatatlan. Ábrahám a hitből fakadó engedelmesség példája. Engedelmeskedett, bár nem tudta hova megy, elindult egy ígéret beteljesülését várva. Idegenben, sátrakban lakva vándorolt, várva hogy megérkezzen. Várta az ígéret gyermekének születését, hite gyümölcsének megjelenését. Az én hitem bárhol elfogyna ezen a hosszú, sokszor reménytelennek látszó úton. Ábrahám történetéből olvashatjuk, hogy neki is. Mégis úgy emlékezik meg róla a Szentírás, hogy „hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette”.

De hogyan kaphatok visszaigazolást hitem helyességéről? A hit megértés, meggyőződés, bizonyosság. Ezen ige alapján nem hitem helyességéről kell bizonyságot szereznem, vagy azt mérlegelnem, hogy vajon döntésem hitből fakad-e. Utamon Isten vezet. Ábrahám hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette, hitből engedelmeskedett Istennek. Útja nem volt könnyű és rossz döntésektől mentes sem. Isten elhívta, elindította és hitből juthatott arra a bizonyosságra, hogy Isten minden ígérete szó szerint be fog teljesedni: „Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek.” Életük során megértették, hogy a nem látható dolgok be fognak teljesedni.

Úton vagyunk mi is. Hitünkben fejlődni csak az úton haladva lehet. Garancia a megérkezésre csak az lehet, aki az ígéretet adta, akiben hitünk kapaszkodik, nem az, hogy mit és hogyan hiszünk. Helyes-e a hitből fakadó lépésem? Talán jobb lenne feltenni így a kérdést: döntésemet amire, vagy Akire tekintettel hoztam meg? Az ami múlandó, de az Aki biztosan hű marad, még akkor is, ha nem sikerült jó döntést hoznom. Az Aki minket szeretne formálni, nem azt, amit cselekszünk.

_  _  _

Tudsz-e akkor is hinni Isten ígéretében, ha a megvalósulás módja elképzelhetetlen számodra?

Mennyire tartod magad engedelmesnek?

Milyennek látod magad az Ábrahám-tükörben?