Tökéletes 5. – A tökéletessé válás útja

2023.10.25. – teljesebb, tökéletesség, választás, elmélyülő  –  

„Odament hozzá valaki, és ezt kérdezte: Mester, mi jót tegyek, hogy örök életet nyerjek? Ő pedig azt felelte neki: Miért kérdezel engem a jóról? Csak egy van, aki jó. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat! Az megkérdezte: Melyeket? Jézus így felelt: Ezeket: „Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat”, és „szeresd felebarátodat, mint magadat!” Az ifjú erre ezt mondta: Ezt mind megtartottam, mi fogyatkozás van még bennem? Jézus így válaszolt neki: Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem! Amikor hallotta az ifjú ezt a beszédet, szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.

Jézus pedig ezt mondta tanítványainak: Bizony mondom nektek, hogy gazdag ember nehezen megy majd be a mennyek országába. Ismét mondom nektek: Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni. Amikor meghallották ezt a tanítványok, nagyon megdöbbentek, és így szóltak: Akkor kicsoda üdvözülhet? Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta nekik: Embereknek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges.” (Mt 19,16-26)

Azt gondoltam, hogy a tökéletességről szóló sorozat tényleg kimerült, de a Szentlélek mást gondolt. Hallelujah! Jó érzés az ige kimeríthetetlenségére újra és újra rácsodálkozni! Talán lelki belefáradásunk és megcsontosodásunk egyik legjobb ellenszere is éppen ez lehet: van még felfedezendő lelki terület, újabb kihívás, cél a lelki életünkben is.

Ebben az igében ismét az a félmondat állította meg a szemeimet: Ha tökéletes akarsz lenni. Mi mások szeretnénk lenni, mind jobbak, szeretnénk fejlődni, vágyunk az elismerésre. A Jézust felkereső emberben mindezek megvoltak. Szívből igyekezett megfelelni. Szavaiból még akkor is ez az igyekezet érződik, ha szavai igazságtartalmában a legtöbben kételkedünk. Jézus azonban nem tette, de nem is erre volt szüksége ennek az embernek. A példázat számomra leginkább arra világít rá, hogy Jézusnak nem girbe-gurba életünk kiigazításával van dolga, hanem az egyenes út világos megmutatása a célja.

Életünk egyik legnagyobb csapdája, ingoványa az önigazolásunk, elismerésre törekvésük. Magam is ebben vergődtem sokáig, míg majdnem végleg elsüllyedtem benne. Nem mintha ma nem lenne ugyanúgy kísértés, de legalább már látok más alternatívát is. Emberi létünk egyik természetes vágya, hogy okék legyünk, elfogadjanak, igazolja vissza a környezetünk, hogy jók és hasznosak vagyunk.

A csapdahelyzetnek éppen ez a sajátja, hogy az Ördög természetes, emberi létünkből fakadó igényünket fordítja ellenünk. Hogyan is lehetnék oké? Hogyan felelhetnék meg a minden pillanatban változó igényeknek? Hol találhatok igazodási pontot? Mégis folyton ezt keressük kimerülésig, reménytelenül és legtöbbször eredménytelenül. A gazdag ifjú a Törvény egzakt mércéjében látszólag jó helyen kereste az igazodást. A Törvény zsinórmértékének azonban még senki sem tudott megfelelni. Jézus nem erre szeretné a hangsúlyt helyezni, hanem arra, hogy nem is kell. A gazdag ifjú remélte, hogy őszinte igyekezete, buzgóságának eredménye elég lesz Jézusnak és alkalmassá nyilvánítja őt az örök életre. Meggyőződéssel hitte, hogy ez fog történi, és biztos vagyok abban, hogy reménye őszinte volt.

A tökéletességre vágyását Jézus sem kérdőjelezte meg. Miért is tenné? Megváltónk nem elveszettségünk tényét szeretné orrunk alá dörgölni, hanem meg akar menteni. Az önigazolás csapdája helyett megigazít. A megigazulás pedig a vele való úton következhet csak be. Mit kell tennem? – vetődik fel jogosan a kérdés mindezek után. Az önigazolás vágyától, kényszerétől nem lehet könnyen megszabadulni. A párhuzamos evangéliumokban olvashatjuk, hogy a tanítványok megkérdezik Jézust a kínos párbeszéd után: Kinek lehetséges üdvözülni? Mi elhagytunk mindent, hol a jutalmunk? Mi legalább üdvözülni fogunk?

Jézus őszinte válasza maga az evangélium: az üdvözülés embernek lehetetlen. Istennek azonban minden lehetséges, ti pedig engem követtek. Jézus követéséhez hittel meghozott döntés kell, lemondás az önigazolás szándékáról. Az út ezzel indul, de a jövőre nézve nincs előre megírt forgatókönyv, csak két szó: kövess engem! Az úton pedig az útravaló ez: Istennek minden lehetséges. Talán ezt szívből megérteni jelenti a tökéletességet?

_  _  _

Keresed mások elismerését? Mennyire jellemez ez téged?

Van olyan változás amit érzel, hogy meg kellene tenned, de a félelem, a bizonytalan következmények visszatartanak?

Hiszed-e őszintén, hogy Jézus a mi sorsunk? Hogy bármi történjék, Jézus reményteli jövőt készített? Hiszed-e hogy mellette te is válhatsz tökéletessé?