Tökéletes 4. – Hogyan válhatok teljesebbé?

2023.09.27. – teljesebb, tökéletesség, választás, elmélyülő  –  

„Hallottátok, hogy megmondatott: „Szemet szemért, fogat fogért.” Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosz emberrel, hanem aki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda annak arcod másik felét is! Ha valaki pereskedni akar veled, és el akarja venni az alsóruhádat, engedd át neki a felsőt is! Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre! Aki kér tőled, annak adj, és ne fordulj el a kölcsönt kérőtől! Hallottátok, hogy megmondatott: „Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.” Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy így mennyei Atyátoknak fiai legyetek, mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak testvéreiteket köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” (Máté 5,38-48)

A tökéletességet körüljáró sorozat előző részében a gondolkodást ott hagytuk abba, hogy a tökéletesség helyébe találtunk egy jó szót, a „teljes”-t vagy „teljesebb”-et. Tökéletesebbé válni nem jelent mást, mint teljesebbnek lenni. Engem ez a szó azért ragadott meg, mert közelebb hozza a tökéletes megértését. A fent idézett igében Jézus számtalan alternatívát állít elénk: látjátok, hogy mi a ti igazságotok: szemet szemért, de én azt mondom nektek, hogy adjátok oda felsőruháitokat. Nem szeretitek ellenségeiteket, de én azt mondom, szeressétek.

Vannak természetünkből, gondolkodásunkból fakadó érzéseink és döntéseink, amelyek nem mindig esnek egybe azzal, ahogy Jézus döntene. Bárcsak azok a gondolatok jutnának eszünkbe, mint Jézusnak! Bárcsak úgy cselekedhetnénk, ahogy Jézus tette! Igyekszünk megérteni, belsőnkből kicsikarni a helyes cselekvést, miközben számtalan ezzel ellenkező gondolat és érzés kavarog bennünk. A feszültség pedig csak nő a gondolatok és a cselekedetek között. De milyen jó olvasni az örömhírt ebben az igeszakaszban, hogy Jézus nem azt kérdezi, hogy miért nem vagytok tökéletesek. Nem ránk olvasni akarja helytelen döntéseinket, vagy éppen számon kérni indulatainkat. Jézus helyette azt mondja, hogy LEGYETEK tökéletesek. Utat mutat a kilátástalanságból, segít abban, hogy változhassunk. Nem saját gondolatataink szerint, hanem az elénk adott lehetőségek szerint várja tőlünk a következő lépést. A Teremtő mércéje alapján nem vagyunk tökéletesek, de Jézus, a Mester az, aki a mércéhez igazit. Ő vesz kezébe, hogy teljesebbé formáljon.

Jézus nélkül nincs alternatívánk, nem adatik meg a választás lehetősége. Jézus nélkül nem beszélhetünk a teljesebbről. Nélküle a tökéletes is csak relatív, nincs meg a helyes mérce, amelyhez igazodhatunk. De ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor nem is szeretünk és nem is tudunk igazodni. Mert a helyes mércéhez csak Jézus tud minket igazítani.

A választás lehetősége, az úton járás vihet minket a teljesebb felé. Jézus követése, a teljesebbé válás nem a morálisan egyre több jó cselekedet eredménye, hanem Jézus lelkületével történő teljes azonosulás, amelyből a cselekedetek fakadnak. Jézus formálni, teljesebbé tenni szeretne belülről, szívből, amelyet az elénk adott választásokon keresztül szeretne elérni. Az úton járás, a választás nem garantálja, hogy mindig helyesen fogunk választani, de a teljesebbé válásunkhoz vezető úton a helyes irányba tett lépés az, ha választani szeretnék, ha választásom abból a meggyőződésből fakad, hogy követni akarom Jézust.

Eredményesebb lenne, ha nem jók akarnánk lenni, hanem teljesebbek, ha nem a cselekedeteinktől várnánk, hogy teljesebbek legyünk, hanem Jézus teljesebb megismerésétől. Jó lenne, ha engednénk, hogy Jézus az általa nyújtott választási lehetőségeken keresztül teljesebbé formáljon, és cselekedeteink ebből fakadnának. Azt kívánom, hogy legyen bennem meg az a készség, hogy kérjek Jézustól szerinte való vezetést ahhoz, hogy megérthessem saját indulataimat és az Ő tökéletes indulatát. A szívből, belső meggyőződésből megtett közelítő lépés Jézus felé, egy lépés a teljesebbé válás útján.

_  _  _

Idézd fel, amikor Jézus kérése és a te szándékod között feszültség volt. Mit tettél akkor?

Ilyen esetben mi alapján döntesz mégis, igyekszel-e megérteni a benned megjelenő érzéseket?

Volt-e már olyan, hogy Jézus szavát követve értetted meg a Jézus szava mögött álló igazságot és fogadtad el szívből az Ő megoldását?