Tökéletes 2 – Szemet szemért

2023.07.26. – szeretet, tökéletesség, őszinteség, elmélyülő  –  

„Hallottátok, hogy megmondatott: „Szemet szemért, fogat fogért.” Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosz emberrel, hanem aki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda annak arcod másik felét is! Ha valaki pereskedni akar veled, és el akarja venni az alsóruhádat, engedd át neki a felsőt is! Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre! Aki kér tőled, annak adj, és ne fordulj el a kölcsönt kérőtől! Hallottátok, hogy megmondatott: „Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.” Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy így mennyei Atyátoknak fiai legyetek, mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak testvéreiteket köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” (Mt 5,38-48)

Megint egy rész a Bibliából a tökéletességről. Most Jézus szájából hallatszik a szó, a felszólítás, hogy legyünk tökéletesek. Jézus felszólítása előtt elhangzó tanítás alapján el kellene jutnunk a „szemet szemért” elvtől a „tartsd oda másik orcádat is” elvig. Ez a tökéletesség felé vezető út, a homlokegyenest ellentétes indulat, mint ami bennem elsőre biztosan megjelenik.

Íme, újra egy ige, amit szívesen kihagynék, észrevétlenül átsiklanék felette, vagy éppen a jól ismert tanítással lecsapnám mélyről jövő kérdéseimet: mindenkit szeretni kell, ahogy Jézus mondta. De mit is jelenthet ez a tanítás? Nekem személy szerint mit üzen? Szó szerint kellene értenem? Igen, Jézus követése bizony éles, húsba vágó kérdéseket hoz elénk, amire nem lehet csípőből válaszolni. Ahhoz bizony le kell ásni, mélyen szunnyadó, elemi, zsigerből jövő indulatainkat kell a napfényre hozni. Mert Jézus új életet létrehozó kegyelme nem átfestés, vagy alapos karbantartás, hanem komplett csere! Leginkább ott belül, ahol indulataink formálódnak, ahol gondolatainkat érleljük, amihez mi magunk sem akarunk sokszor hozzáférni…

Sokszor fedezem fel Jézus példázataiban a hihetetlen feszültséget, a szélsőséges ellenpontozást, ahogy ebben a tanításban is. Szemet szemért? Talán ma már egy kicsit túlzásnak érezzük. Erkölcsi érzékünk igyekszik felülírni az ezt az elvet megfogalmazó indulatainkat. Azt azonban már végképp elutasítjuk, hogy „aki kér tőled, annak adj, és ne fordulj el a kölcsönt kérőtől!”, vagy „Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket!” Adjak kérdezés nélkül? Rosszindulatra válaszoljak jóindulattal? Ha hátratételben részesülök, akkor abban még ajánljam is fel segítségemet a rosszakaróimnak? Ez az elvakult balekok útja, vagy tényleg ez lenne az a jézusi út, amelyen járnunk kellene? Nagyon éles, de helyénvaló kérdések ebben a világban.

Bevallom, hogy nem vagyok birtokában a megnyugtató válasznak, de egy lépéssel úgy érzem közelebb kerültem a megfejtéshez. Abban egészen biztos vagyok, hogy Jézusnak ez a tanítása nem arról szól, hogy egy-egy konkrét helyzetben patikamérlegen próbáljuk meg kimérni, hogy mi férhet bele és mi nem a feltétel nélküli adásba, vagy az ellenség szeretetébe. Abban is biztos vagyok, hogy az ilyen cselekedetekhez szívből jövő, tiszta indulat kell, tehát nekem kell formálódnom ahhoz, hogy meg tudjam tenni. Nem tartom jó megoldásnak, hogy színből, őszinte indulat nélkül eljátsszuk a „szerető keresztény” szerepét.

Újra és újra elővéve a történetet, arra kellett rájönnöm, hogy erre a szeretetre csak a bennünk lévő isteni tökéletes részünk képes. Tőlünk, bukott emberektől ez a fajta gondolkodás nagyon messze áll, mennyei Atyánk tökéletessége felé Szentlelke nélkül még az irányt sem találnánk. Én ebben az igében most egy kapaszkodót találtam Jézus szavaiból: „mennyei Atyátoknak fiai legyetek, mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak”. Rácsodálkoztam Isten mindenható gazdagságára, aki mérlegelés nélkül adja jóságát MINDENKINEK. Nincs kivételezés, feltétel, beígért büntetés vagy jutalom. Eső és napsütés van jóknak és gonoszoknak egyaránt!

Bizony ez az indulat, a szeretetnek ez a mérhetetlen gazdagsága nincs meg bennem. Senkiben sincs meg, de próbálkozással, igyekezettel és őszinte törekvéssel sem lesz meg. Ez a szeretet a jézusi tökéletes rész bennünk, amely formálhatja indulatainkat. Jézusban van elegendő szeretet ahhoz, hogy a minket szeretőkön túlláthassunk. Ha engedem formálni bennem az Ő indulatát, akkor a naponta elém kerülő, ezzel kapcsolatos konkrét kérdésekre is jobb választ tudok majd adni.

_  _  _

Neked mi a viszonyod Jézusnak ezzel a tanításával?

Fel mered tenni magadban a kérdést, hogy benned ilyen helyzetekben milyen indulat van, és miért?

Neked személy szerint, vagy a környezetedben vannak ezzel kapcsolatban jó vagy éppen rossz példáid?