Hit vagy cselekedet?

2022.12.14. – keresztyén élet, szőlővessző, gyümölcstermés, Jézusban maradni, elmélyülő  –  

„Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen.” (Jn 15,2)

Jézus gyümölcstermő keresztyén élettel kapcsolatos példázatait sokáig nem jól értelmeztem, félreértettem. Addig értettem a vonatkozó példázatokat – ahogy ezt az igét is -, hogy a gyümölcs a látható eredménye keresztyén életünknek. A tevékenység, amelynek látható eredménye van, ahogyan a gyümölcs is megjelenik a fán. Az is tiszta volt, hogy Isten nem cselekedeteink szerint ítél bennünket, hanem kegyelme és Jézusban kapott megváltása az egyedüli út az Atyához. Mégis sokáig kerestem a feloldást a hit és a cselekedet látszólagos ellentmondására. A gyümölcs az igyekezetünk eredménye, amelyet Jézus megváltásáért hálából terem az életünk.

Sokáig közel állt hozzám ez a megközelítés, mégsem sikerült igazán magamévá tenni. Mert ez a megközelítés nem a természetes módja a természetben tapasztalt gyümölcstermésnek. Különösen igaz ez Jézusnak a szőlővesszőről és a fügefáról mondott példázatait vizsgálva. Tudom városi emberek vagyunk, akik a szőlőnövényről és a fügefáról már nagyon keveset tudunk. A természetben ugyanis az nem fordulhat elő, hogy a tőkén lévő szőlővessző ne teremjen szőlőt, vagy a fügefa ne adjon termést. Olyat ember még nem látott, hogy ezen a két növényen ne lenne gyümölcs! Huha, akkor itt jön a fejfájás és a rosszérzés. Igyekeznem kell elegendő gyümölcsöt teremni!

Szerintem nem így van. Jézus újjászülő kegyelme nem azért váltott meg, hogy utána egész életünkben azt mondhassa: igyekezzetek! Az újjászületés a genetikáról szól. Arról, hogy belsőmet és génjeimet tekintve nem vagyok gyümölcstermő, de Jézus megváltása révén azért születhettem újjá, hogy új genetikám szerint szőlővessző lehessek. Jézus példázatában ezt nagyon egyértelművé teszi, amikor így folytatja az idézett ige további verseiben: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.”

Itt értettem meg igazán, hogy mi a feladatom! A szőlővesszőnek csak az a feladata, hogy a szőlőtőn maradjon! Biztosítsam az éltető nedvkeringést, elbontsam az útból az akadályokat. Nélküle semmit sem tudunk cselekedni, mondja Jézus. Hiába erőltetném a gyümölcstermést, a jó cselekedeteket, az igyekezetet, semmit nem ér! Nem is érdemes ezzel próbálkozni! Rossz a figyelem iránya. Jézus ebben a világban rajtunk keresztül nagyszerű dolgokat szeretne adni. Sok édes gyümölcsöt teremne rajtunk keresztül. Ehhez Önmagát adta, a vele való folyamatos és bensőséges kapcsolatot, türelmét és szeretetét, hogy megtisztítva sok gyümölcs termőivé lehessünk. Ma már fontosabb nekem a vele való kapcsolat minősége, hogy a tőke éltető nedve minél teljesebben juthasson el az életembe. Sok a látható és a láthatatlan akadály, amely a nedvkeringést akadályozza. Mostanában ezen dolgozom.

_  _  _

Hogyan fogalmaznád meg te a gyümölcstermő élet jellemzőit?

Ha úgy gondolod magadról, hogy életed nem terem elég gyümölcsöt, az milyen érzéseket vált ki benned? Kit, mit és miért hibáztatsz ezért?

Gondolj arra, hogy mi állhat útjában az Istennel való bensőséges kapcsolatnak. Mit kellene tenned, hogy a nedvkeringés élénkebb legyen?